Találkozó esküvőszervezőkkel.
Köszönöm szépen lányok, hogy eljöttetek, és hogy eltöltöttünk egymás társaságában egy kis időt. Ebédeltünk egy jót, és tudtunk egymással beszélgetni.
Bár az igazság az, hogy a tapasztalt esküvőszervezők csak 4-en képviseltették magukat ezen a találkozón. A többiek még nagyon csak most tanulnak járni az esküvőszervezők nem mindig rögtelen útjain.
Miért is jó hogy arcok kerültek a nevek mögé? Azért mert szeretném megszüntetni ebben a szakmában a csendes hallgatást. Nem vagyunk nyitottak egymás iránt, és ez baj. Sok tapasztalat keletkezik egy-egy esküvő megszervezése során, és ezt a tapasztalatot jó lenne bedobni a közösbe, hogy az a szolgáltató, aki késik, vagy nem végzi el a munkáját rendesen az ne kapjon többé munkát tőlünk tisztán, és rendesen dolgozó esküvőszervezőtől.
Jó lenne valamiféle szövetségi formát kitalálni, de most még úgy láttam, hogy a lányok többsége nem eléggé tapasztalt esküvőszervező, és hát így nehéz. Talán jövőre szereznek ők is tapasztalatot, és remélhetőleg nekem is több időm lesz ilyesmivel foglalkozni. Idén már elég elfoglalt vagyok, és nem is tudnám felvállalni ezt a feladatot. Ősszel vissza fogunk rá térni, addigra a jelenlegi vállalt esküvőink már lezajlanak, és a megérdemelt pihenős heteinket éljük majd. Ami nekem többnyire akkor is munkával telik, de már a következő év előkészítése a cél.
Jó volt látni ennyi csillogó szemű kezdő esküvőszervezőt. Jó volt újra találkozni ezzel a töretlen késztetéssel, ami az embert szinte erre a pályára röpíti. Persze mi már az esküvőszervezési munkát nem csak rózsaszín szemüvegen keresztül látjuk. Viszont aki még talpon tud maradni évek múlva is, és sok kellemes pillanatot szervezett az esküvői szerelmespároknak, akkor az jó dolog. Jelenleg ahogyan nézegetem a piacon az esküvőszervezők nagy része még az első esküvőjüket sem szervezték meg. Persze általában úgy kezdődik, hogy a sajátját megszervezi, és nagyon élvezi. Viszont az élet nem ennyire egyszerű. Más dolog egy fizetős megrendelőnek esküvőt szervezni, és más a saját szép napomat szervezni. Néha összefutnak a dolgok, vannak zűrök, amit szépen el kell simítani, és úgy hogy ebből az égadta világon semmit sem érzékeljen az esküvőjére készülő pár. Sokszor vagyunk inkább pszichológusok, és közgazdászok, és ügyvédek, mint rendezvényszervezők. Ettől szép ez a munka. Sohasem egyforma. Ha nem jutalékért dolgozunk, akkor tudjuk védeni a megrendelő érdekeit, ha védjük, akkor az időnként nem is kicsi harcokkal jár. Viszont a megelégedett ügyfél tud majd nekünk még több ügyfelet hozni. A megelégedett szolgáltató viszont kevesebbet. Melyik éri meg akkor jobban?
Arról is beszélgettünk, hogy teljesen különbözünk egymástól. Mivel az esküvőjükre készülő párok is szimpátia alapján fognak dönteni, amikor esküvőszervezőt választanak, ezért akinek én tetszem, és a munkáim, annak nem fog más esküvőszervező tetszeni, és fordítva. A szimpátia kialakulása nagyon fontos ebben a szakmában, mert itt csak személyes kapcsolatra lehet alapozni a szervezési munkát. Ezért nem is értem, hogy magukat túlvállaló esküvőszervező irodák ezt hogyan oldják meg? Ha engem keres valaki meg, hogyan tudnám valakinek átpasszolni az esküvőjük megszervezését? Engem szeretne, és nem valaki mást. Hová tűnik ilyenkor a személyiség varázsa? Hogyan lehet kiismerni a megrendelő esküvői párt, és hogyan lehet akkor a megfelelő esküvőt szervezni nekik? Olyat, amit csak nekik lehet összehozni, és soha többé senki másnak.
Szóval, jó volt veletek ebédelni lányok. Bocsánat, hogy még csak most írtam rólatok, de mint tudjátok beköszöntött a tavasz, és ilyenkor már nagyon startvonalon vannak a menyasszonyok, és a vőlegények.
Kívánok nektek sikeres munkát ebben a szezonban. Szerezzetek még több tapasztalatot, és remélhetőleg ősszel újra találkozunk.
(No és az ebéd tényleg finom volt, de ez a rendszer azt hiszem nem lesz a barátom. Ki hallott már arról, hogy meg kell, vívjak egy paprikás krumpliért az asztaltársammal? Bár a dizájn az tényleg ötös volt.)
